Bálint Zoltán: A kisegér és a hold

A kisegér egyszer
Fölnézett az égre:
Egy sajtot talált ott
Szép sárgára érve.

Sóvárgott az egér:
Csak egy falat kéne
S megtömné a hasát
Akár egész évre.

Sőt, minden kisegér
Jóllakhatna végre,
Ha egybegyűlnének
Mához három hétre.

Elindult hát vígan
A környező rétre,
S egy – két hét alatt
Elért a végére.

Komáinak a hírt
Örömmel mesélte,
S meghívta őket
Sajtos estebédre.

Aztán egy éjszaka
Csodálkozva nézte,
Hogy a kerek sajtnak
Eltűnt a nagy része.

Elbúsult az egér,
Mert ezt arra vélte:
Felfalta a sajtot
Az éjszaka réme.

A balga kisegér
Elbújt szégyenébe’,
És már soha többé
Nem nézett az égre.