Törpetanoda

Megtanul olvasni a gyermekem?

 

Az olvasás-írás elsajátításának alapvető feltétele a gyermek beszédének megfelelő fejlettsége. Ha a beszéd bármely területén elmaradás jelentkezik, nehezített lesz a gyermek számára az olvasás, írás, helyesírás tanulásának folyamata, s ez a későbbiekben komoly nehézségeket okoz mind a gyermek, mind az aggódó, önmagát tehetetlennek érző szülő számára is. A következőkben szeretném áttekinteni a gyermeki beszédfejlődés fontosabb jellemzőit, kitérve a figyelemfelhívó jelekre, melyek előre jelezhetik a problémát.

Az újszülött viszonylag fejlett hallással születik, sőt egyes kutatások szerint már a méhen belül reagál hangokra, illetve a beszédhangokat képes elkülöníteni más hangoktól.

 A 3-4 hetes csecsemőknél az emberi hang már nevetést, hangképzést, mozgást idézhet elő. Megállapításra került az is, hogy a beszéd minden más ingernél jobban erősíti a csecsemő vizuális figyelmét, az is tény, hogy az édesanya hangja megnyugtató hatással van a síró csecsemőre. Az izgatott hang visszahúzódást, a kedves, barátságos hang pedig mosolyt válthat ki már 2 hónapos korban is, vagyis a csecsemő érzékeli a hang érzelmi színezetét. A gőgicsélés során a csecsemő képessé válik ugyanazon hangok, hangsorozatok felismerésére, ill. kiejtésére. A gőgicsélés a 3. és a 6. hét között kezdődik meg. A gőgicsélés indulásának késése, vagy nem megfelelő fejlődése befolyásolhatja az anyanyelv elsajátítás folyamatát. A gőgicsélés során egyrészt az artikulációs mozgás örömöt vált ki, másrészt a hangok akusztikai élményt jelentenek a csecsemőnek.

5-6 hónapos korára képes megkülönböztetni a hangsúlyt, hanghordozást, ritmust, de még nem figyel a hangok sorrendjére. A csecsemő beszédfejlődésében nagyon fontos a szerepe az emberi hangnak, mely a csecsemő hangadását kiváltó és fenntartó ingerként kap szerepet. Később, a fejlődés során egyre nagyobb szerepet kap az utánzás és fontossá válik a környezet reakciója is a hangadásaira.

12 hónapos kor tájékán jelennek meg az első jelentéssel bíró hangsorok, szómondatok. A beszéd kezdeti szakaszában főleg a szavak elejét, majd később már a szótagszámot is képesek visszaadni.

Szó összefűzésére kb. 24-26 hónapos korban képes a gyermek. A kétszavas közléseket a többszavas mondatkezdemények megjelenése követi, a beszédre az ún. „távirati stílusú beszéd” lesz jellemző, azaz csak a szavak sorrendje utal a logikai összetartozásra.

Két éves kortól 3 éves koráig egyre több hang ejtése válik tisztává, megjelenik az összes magánhangzó, illetve mássalhangzók nagy része, kivéve a pergőhangot. A magyar alaktani és mondattani szabályok jó része már érvényes beszédében.

3-4 éves kor körül, amennyiben a fejlődése normál ütemben történik, képessé válik valamennyi beszédhang helyes kiejtésére. Szókincse sokat gazdagodik, s egyre bonyolultabb mondattani szerkezeteket használ.

5-6 éves kor tájékán már biztonsággal használják a toldalékokat, nagymértékben növekszik szókincsük, mondataik egyre hosszabbak lesznek. Az anyanyelv elsajátítás szintje már közeledik ahhoz a fejlettséghez, amely előfeltétele az írott nyelv elsajátíthatóságának. Kísérleti eredmények azonban arról tanúskodnak, hogy az ép fejlődésű gyermekek közt is hatalmas különbségek lehetnek, mind a hangok, hangsorok, hangkapcsolatok felismerésében, differenciálásában.

Ha ezek a különbségek 6-7 éves korra nem rendeződnek, a gyermek jelentős hátránnyal fogja kezdeni az olvasás és írás megtanulását.

 

Megkésett beszédfejlődés:

Tünetei:- a beszéd indulásának késése

–          a beszédfejlődés elhúzódása

–          makacs, több hangra kiterjedő pöszeség

–          hibás, vagy hiányzó raghasználat

–          szűkös szókincs

–          relációs szavak ismeretének hiánya, vagy nem megfelelő használata

Következményei:- az olvasás/ írás elsajátításának nehézségei

–          iskolai kudarcok, gyenge teljesítmény

–         tanulási zavarok, diszlexia veszélyeztetettség

 

A beszédészlelés és beszédmegértés területén jelentkező hiányosságokat nem csak a gyermekkel foglalkozó pedagógus, hanem a szülő is fel tudja fedezni. Néhány szempontot gyűjtöttem össze Gósy Mária kutatásai alapján, melyek előfordulása esetén minél előbb szükséges szakember, fejlesztő pedagógus, logopédus tanácsát, segítségét igénybe venni, hogy megelőzzük a későbbi komolyabb tanulási nehézségek kialakulását.

 

Figyelemfelhívó jelek

 Óvodáskorban:

–          érthetetlen, „halandzsa” beszéd

–          makacs, elhúzódó pöszeség

–          kérdésekre nem megfelelő válaszok adása

–          nem veszi észre, ha a nevét mondják, szólítják

–          zavarja mások hangos beszéde

–          szereti, ha a Tv hangosabban szól illetve környezete hangosabb

–          figyelmetlennek, feledékenynek tűnik

–     hibásan beszél

–     szegényes a szókincse

–          gyakran megkérdezi: „mi van?”, „mit mondtál?”

–          a másik gyereket figyeli, ha szóban közölték, mit kell csinálni

–          nem köti le figyelmét a mesélés

–          nem tudja megismételni a hallottakat

–          nem képes megtanulni a verseket, dalokat

–          Rosszul énekel „botfülű”

–          hamar kifárad a (zajos környezetben)

–          hosszabb szavakban felcseréli a hangokat, szótagokat

Iskoláskorban:

–          rendszeresen elfelejti, mi a házi feladat

–          nagyon lassan dolgozik, a másikat figyeli

–          sokat kérdez, visszakérdez

–          tollbamondásnál lassú, sokat hibázik, szavakat, hangokat felcserél, helyettesít

–          helyesírása gyenge, nem teszi ki az ékezeteket

–          nyugtalan, figyelmetlen, feledékeny

–          hallás után nehezen jegyez meg dolgokat

–          beilleszkedési, magatartási problémái vannak

Amennyiben a szülő, esetleg a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus úgy érzi, szükséges lenne a gyermek fejlesztése, lehetőség van erre a Törpetanodában is.